Miért éppen a gyógygombák

gyógynövények

A Föld élővilágát három országba soroljuk: állatok, növények és gombák országa. A gombák nem növények, annak ellenére, hogy nem képesek helyváltoztatásra, mint az állatok. Zöld színtesttel nem rendelkeznek, így nem fotoszintetizálnak, tehát nem tudnak szervetlen anyagokból szerves anyagokat előállítani.

A rendszertanban régebben a növények világába tartoztak, ma már azonban külön csoportba sorolják őket, mivel sejtjeik felépítése, testszerveződésük és anyagcseréjük nagymértékben eltér a növényekétől. Táplálkozásuk szempontjából három csoportjukat különböztetjük meg. A gombák lehetnek szaprofiták, amelyek az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják, mikorrhizás gombák, azaz gyökérkolonizálóak, vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó szerves anyagként hasznosító paraziták. Fajuk száma a tudomány mai állása szerint kb. másfél millióra tehető, de ebből csupán 100 000 faj az ismert, és ennek csak 10%-át teszik ki a köznapi életben ismeretes nagygombák.

Az emberiség becslések szerint 30 000 éve fogyasztja a gombákat. Az ősi rituálékon a világ számos pontján alkalmazták hallucinogén drogként különböző transzállapotok elérése érdekében. Emellett méregként, élelmiszerként és gyógyszerként is használták és használják a mai napig. A közhiedelem ellenére a gombák elsősorban nem mérgezőek. A növényvilágban jóval több mérgező és az emberi életre ártalmas faj létezik, mint a gombák között. Annak ellenére, hogy ősi gyógymódok százai szólnak gombákkal való gyógykezelésekről, kicsit a múlt homályába merültek ezek az eljárások, hasonlóan, mint a természetgyógyászat számos más ága is. Érdekes azonban, hogy napjainkban egyre többen fordítják figyelmüket a fito- és mikoterápia irá-nyába, ami mindenképpen ígéretesnek mond¬ható mind egészségmegőrzés, mind pedig terá¬piás kezelés szempontjából.
A Magyar Mikológiai Társaság a gyógyha¬tású gombákat négy csoportra osztja:

  • Antibiotikum-termelő nagygombák
  • A keringési betegségek ellen alkalmazható gombák
  • Immunstimuláns és rák ellen ható gombák
  • Koleszterinszint-csökkentő hatású gombák

 

oyster mushroom on the tree

A skót származású Alexander Fleming és két kutatótársa 1945-ben a penicillin felfedezéséért és nagy mennyiségben történő előállításának technológiájáért Nobel-díjat kapott. A penicillin a Penicillium notatum nevű penészgomba által termelt antibiotikum, amely képes a Gram-pozitív baktériumok elpusztítására. Gyulladáscsökkentő hatása révén rengeteg sebesült életét mentette meg a második világháborúban, és számos más változatával együtt azóta is a gyógyászat fontos elemeként tartjuk számon.

A gombák fogyasztása azonban elsődlegesen nem antibakteriális célból ajánlott. A magasabb rendű kalapos nagygombákként ismert bazídiumos gombák közül rengeteg alkalmas közvetlen emberi fogyasztásra, és ezek közül alig van, aminek – nincs pozitív élettani hatása. Ha megkérdezzük a gombafogyasztókat, miért szerepel az étrendjükben rendszeresen a gomba, akkor azt az egyszerű választ kapjuk: mert finom. Azt sokan nem is sejtik, hogy miközben a sajátságos ízvilágú kalapos köreteket fogyasztják, az immunrendszerüket erősítik, az érrendszerüket tisztítják, a glükózháztartásukat szabályozzák és még sorolhatnánk a pozitív élettani hatásokat. A Távol-Keleten már kétezer éve fogyasztják az enyhén fokhagymaízű shiitake (Lentinula edodes) gombát, amely amellett, hogy finom csemege, számtalan egészségügyi probléma során alkalmazható gyógyírként.

A Ming-dinasztia idején életelixírként tartották számon, és ma már Európában is „csodagombaként” tekintenek rá. Nagyon sok tudományos publikáció áll rendelkezésre a shiitake gyógyhatásával kapcsolatban. Ha ezeket összefoglaljuk, akkor a következő területeket tekinthetjük tudományosan bizonyítottnak. Az immunrendszere gyakorolt hatásnak a következményeként gátolja bizonyos tumorfajták növekedését (pl. szarkóma 180), és meghosszabbítja a várható élettartamot gyomorrák, végbélrák, májrák, vérrák, prosztatarák esetén. Jó hatással van a zsíranyagcserére, csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal az évente milliók halálát okozó érrendszeri betegségek miatt fogyasztása óriási jelentőséggel bír. Antivirális hatása során véd az influenzavírusok ellen. A shiitake egyik legismertebb bioaktív hatóanyaga a lentinán, ami az eddig legrészletesebben vizsgált, gombából származó tumorgátló hatású vegyület. A lentinán hatására biológiailag aktív anyagok termelőnek a szervezetben, melyek egyrészt ösztönzik a szervezet immunrendszerének működését, másrészt fokozzák a vérben levő falósejtek aktivitását, csökkentve ezzel a daganat- és áttétképződést.

Összességében elmondható, hogy ha a vasárnapi ebédhez burgonya helyett gomba kerül a tányérra, akkor nemcsak ízletesebb és színesebb kulináris élvezetekben lesz részünk, de nyugodtabban dőlhetünk hátra, hogy amellett hogy jóllaktunk, tettünk is valamit az egészségünk megóvása érdekében.

Szabó László,
hatóanyag-szakértő

Forrás: Paramedica Egészségmagazin, 2012. dec-jan.

Még több cikk

laskagomba és zöldségek

Konyhai Tanácsok

Mire vigyázzunk a vásárlásnál? A legfontosabb a gomba frissessége. A friss gomba kellemes illatú, kalapja rugalmas, roppantható, a kalapszél ép, nem szeldelt és enyhén befelé