Emésztőrendszerünk nagytakarítói: a rostok

saláta

A tél hangulatához általában hozzátartoznak az egymást követő, sötét hétköznap esték, mikor bevackoljuk magunkat a kellemes, melegre fűtött szobába, és passzívabb programokkal töltjük időnket. A rendszeres testmozgás olykor elmarad, és az étrendünkben is nagyobb teret kapnak a nehezebb, kalóriadúsabb ételek. Sajnos ez a kényelem olykor olyan kellemetlen testi panaszokhoz vezethet, mint a székrekedés vagy a testsúlygyarapodás. Ezért ebben az évszakban fokozott odafigyelést igényel a helyes rostfogyasztás.

Számos diéta és táplálkozási ajánlás szerint rostban dús ételeket kell fogyasztanunk, hogy megőrizzük alakunkat, elkerüljük a betegségeket, és kezeljük a különböző elváltozásokat. De hogy melyek ezek a jótékony összetevők, és milyen szerepet játszanak szervezetünk harmonikus működésében, ahhoz érdemes közelebbről megismerkednünk velük.

A rostok röviden kifejezve olyan növényi alkotórészek, melyek ellenállnak a szervezetünk emésztőenzimeinek, tehát nem képesek felszívódni, de az emésztés és a felszívódás szabályozásával segítenek egészségünk megőrzésében.

healthy food

Két csoportját különböztetjük meg

Vízben oldódó növényi rostok

Ilyenek például a pektinek, a hemicellulózok kisebb része (például béta-glükán), inulin, növényi gumik és nyálkák, valamint a keményítők.. Gélképző tulajdonságuk miatt lassítják az ételek áthaladását a felső béltraktuson, vala­mint késleltetik, vagy meggátolják egyes tápanyagok és bizonyos élelmiszerek összetevőinek felszívódását. A vas­tagbélben élő baktériumok egy részüket képesek fermen­tálni, és rövid szénláncú zsírsavakat illetve gázokat képez­nek belőlük. Főbb forrásaik: pektin: gyümölcsök (például al­ma, birsalma, cseresznye, szőlő stb.), zöldségek (például sárgarépa), béta-glükán: zabkorpa, árpakorpa,  csicsó­ka, cikóriagyökér, fokhagyma.

Vízben nem oldódó növényi rostok

Ebbe a csoportba sorolhatók például a cellulóz, a hemicellu­lózok nagyobb része és a lignin. Duzzadóképességük miatt vizet szívnak magukba, ezáltal a székletet lágyítják, és a vas­tagbél működését szabályozzák. Főbb forrásaik: cellulóz: zöldségfélékben (például káposzta, hüvelyesek, kukorica, borsó), búzakorpa, teljes kiőrlésű lisztek, gyümölcsök héjanyaga, olajos magvak (mák, mandula, mogyoró), hemicellulóz: mag­vak külső héjanyaga, fás szövetekben, lignin: növények dur­vább, fás részei (például fás karalábé).

Vannak a szervezetünkben olyan elváltozások, melyek megelőzésére vagy kezelésére a rostdús táplálkozás kiváló, természetes gyógymód lehet. Ezek közé sorolhatók példá­ul a székrekedés, az elhízás, a divertikulózis (vastagbél kiboltosulás), a vastagbéldaganat, a magas vérzsírszint vagy a cukorbetegség.

A rostok élettani hatásai

a man touching the mushrooms

A fogyókúrák nélkülözhetetlen elemeit képezik, mert a telítettség, illetve jól lakottságérzetet fokozzák. A rost-dús élelmiszerek általában alacsonyabb kalóriatartalmúak, hosszabb rágást igényelnek, lassul a táplálékfelvétel és a gyomorürülés, valamint csökken a vékonybél felszívóképessége. Ilyen hatást eredményez a cellulóz, a hemicellulóz és a pektin.

Az élelmi rostok (például a hemicellulózok) segítenek a bél perisztaltikus mozgásának megfelelő fenntartásában. Ezzel elkerülhető a lelassult testmozgásból adódó salakanyag felhalmozódása, illetve a gyors mozgás miatt keletkező felszívódási probléma.

Növelik a béltartalom tömegét, és lerövidítik az áthaladását (tranzitidőt) a bélcsatornában, ezzel a székrekedés ki¬alakulását tudják megelőzni, valamint a káros anyagok is gyorsabban ürülnek ki az emésztőrendszerből. Fogyasz¬szunk ezért magas cellulóz, hemicellulóz és pektin tartalmú élelmiszereket!

Összefüggést találtak a rosthiányos táplálkozás és a vastagbéldaganat kialakulása között is. A kutatások szerint a megnyúlt tranzitidő elősegíti, hogy az epesavak a vas-tagbél nyálkahártyáját irritáló karcinogén (daganatképző) vegyületekké alakuljanak. Magas lignintartalmú táplálékokkal csökkenthető annak lehetősége, hogy bélbaktériumok által képződő karcinogén anyagok létrejöjjenek, és a bélfalra kifejtsék hatásukat.

A rostok seprűként is szolgálnak úgy, hogy útjuk során „ledörzsölik” az elhalt bélhámsejteket.

A cellulóz és hemicellulóz képes csökkenteni a vastagbél¬ben uralkodó nyomást, így a vastagbél izomzatának épsége megtartható, és elkerülhető a gyakori székrekedés miatti izomgyengülős és a divertikulózis.

Az inulin prebiotikus (bélbaktériumokat tápláló) hatása révén kedvezően befolyásolja a bélben a probiotikus, azaz a jótékony baktériumok szaporodását.

A rostfogyasztásnál nem kerülheti el a figyelmünket

Az ajánlott napi 30-40 g rost elfogyasztását csak úgy ér­hetjük el, ha étrendünk minden nap tartalmaz gyümöl­csöt, zöldségeket és teljes kiőrlésű gabonákat.

Mivel főzés és hőkezelés hatására a rostok vízfelvevő képessége csökken, ezért naponta együnk nyers zöld­ségeket is.

Bőséges folyadékbevitel nélkül a rostoknak ezek a jóté­kony hatásai nem tudnak érvényesülni, sőt székrekedést idézhetnek elő. Igyunk naponta minimum 2 liter folyadé­kot tiszta víz, frissen facsart gyümölcslevek, teák és leve­sek formájában!

Mivel a rostok a gyógyszerek felszívódását is ronthatják, ezért a gyógyszereket fél órával a rostdús táplálkozás előtt vagy két órával később kell bevenni.

Egyes betegségek emésztőrendszert kímélő diétája esetén viszont figyelni kell a rostbevitel mérséklésére, elsősorban a vízben nem oldódó rostokéra. Ilyen betegségek vagy álla­potok például a gyomor- és nyombélfekély, a divertikulitisz (gyulladás), a gyulladásos bélbetegségek, a hasnyálmirigy-gyulladás, a májgyulladás, a szoptatás első hónapjai vagy a hasi műtétek utáni állapot.

Bajor Zsuzsa
dietetikus, egészségfejlesztő

Forrás: Ízek és érzések 2012. dec-jan. IV. évf

 

Még több cikk

laskagomba és zöldségek

Konyhai Tanácsok

Mire vigyázzunk a vásárlásnál? A legfontosabb a gomba frissessége. A friss gomba kellemes illatú, kalapja rugalmas, roppantható, a kalapszél ép, nem szeldelt és enyhén befelé