A tél hangulatához általában hozzátartoznak az egymást követő, sötét hétköznap esték, mikor bevackoljuk magunkat a kellemes, melegre fűtött szobába, és passzívabb programokkal töltjük időnket. A rendszeres testmozgás olykor elmarad, és az étrendünkben is nagyobb teret kapnak a nehezebb, kalóriadúsabb ételek. Sajnos ez a kényelem olykor olyan kellemetlen testi panaszokhoz vezethet, mint a székrekedés vagy a testsúlygyarapodás. Ezért ebben az évszakban fokozott odafigyelést igényel a helyes rostfogyasztás.
Számos diéta és táplálkozási ajánlás szerint rostban dús ételeket kell fogyasztanunk, hogy megőrizzük alakunkat, elkerüljük a betegségeket, és kezeljük a különböző elváltozásokat. De hogy melyek ezek a jótékony összetevők, és milyen szerepet játszanak szervezetünk harmonikus működésében, ahhoz érdemes közelebbről megismerkednünk velük.
A rostok röviden kifejezve olyan növényi alkotórészek, melyek ellenállnak a szervezetünk emésztőenzimeinek, tehát nem képesek felszívódni, de az emésztés és a felszívódás szabályozásával segítenek egészségünk megőrzésében.
Két csoportját különböztetjük meg
Vízben oldódó növényi rostok
Ilyenek például a pektinek, a hemicellulózok kisebb része (például béta-glükán), inulin, növényi gumik és nyálkák, valamint a keményítők.. Gélképző tulajdonságuk miatt lassítják az ételek áthaladását a felső béltraktuson, valamint késleltetik, vagy meggátolják egyes tápanyagok és bizonyos élelmiszerek összetevőinek felszívódását. A vastagbélben élő baktériumok egy részüket képesek fermentálni, és rövid szénláncú zsírsavakat illetve gázokat képeznek belőlük. Főbb forrásaik: pektin: gyümölcsök (például alma, birsalma, cseresznye, szőlő stb.), zöldségek (például sárgarépa), béta-glükán: zabkorpa, árpakorpa, csicsóka, cikóriagyökér, fokhagyma.
Vízben nem oldódó növényi rostok
Ebbe a csoportba sorolhatók például a cellulóz, a hemicellulózok nagyobb része és a lignin. Duzzadóképességük miatt vizet szívnak magukba, ezáltal a székletet lágyítják, és a vastagbél működését szabályozzák. Főbb forrásaik: cellulóz: zöldségfélékben (például káposzta, hüvelyesek, kukorica, borsó), búzakorpa, teljes kiőrlésű lisztek, gyümölcsök héjanyaga, olajos magvak (mák, mandula, mogyoró), hemicellulóz: magvak külső héjanyaga, fás szövetekben, lignin: növények durvább, fás részei (például fás karalábé).
Vannak a szervezetünkben olyan elváltozások, melyek megelőzésére vagy kezelésére a rostdús táplálkozás kiváló, természetes gyógymód lehet. Ezek közé sorolhatók például a székrekedés, az elhízás, a divertikulózis (vastagbél kiboltosulás), a vastagbéldaganat, a magas vérzsírszint vagy a cukorbetegség.
A rostok élettani hatásai
A fogyókúrák nélkülözhetetlen elemeit képezik, mert a telítettség, illetve jól lakottságérzetet fokozzák. A rost-dús élelmiszerek általában alacsonyabb kalóriatartalmúak, hosszabb rágást igényelnek, lassul a táplálékfelvétel és a gyomorürülés, valamint csökken a vékonybél felszívóképessége. Ilyen hatást eredményez a cellulóz, a hemicellulóz és a pektin.
Az élelmi rostok (például a hemicellulózok) segítenek a bél perisztaltikus mozgásának megfelelő fenntartásában. Ezzel elkerülhető a lelassult testmozgásból adódó salakanyag felhalmozódása, illetve a gyors mozgás miatt keletkező felszívódási probléma.
Növelik a béltartalom tömegét, és lerövidítik az áthaladását (tranzitidőt) a bélcsatornában, ezzel a székrekedés ki¬alakulását tudják megelőzni, valamint a káros anyagok is gyorsabban ürülnek ki az emésztőrendszerből. Fogyasz¬szunk ezért magas cellulóz, hemicellulóz és pektin tartalmú élelmiszereket!
Összefüggést találtak a rosthiányos táplálkozás és a vastagbéldaganat kialakulása között is. A kutatások szerint a megnyúlt tranzitidő elősegíti, hogy az epesavak a vas-tagbél nyálkahártyáját irritáló karcinogén (daganatképző) vegyületekké alakuljanak. Magas lignintartalmú táplálékokkal csökkenthető annak lehetősége, hogy bélbaktériumok által képződő karcinogén anyagok létrejöjjenek, és a bélfalra kifejtsék hatásukat.
A rostok seprűként is szolgálnak úgy, hogy útjuk során „ledörzsölik” az elhalt bélhámsejteket.
A cellulóz és hemicellulóz képes csökkenteni a vastagbél¬ben uralkodó nyomást, így a vastagbél izomzatának épsége megtartható, és elkerülhető a gyakori székrekedés miatti izomgyengülős és a divertikulózis.
Az inulin prebiotikus (bélbaktériumokat tápláló) hatása révén kedvezően befolyásolja a bélben a probiotikus, azaz a jótékony baktériumok szaporodását.
A rostfogyasztásnál nem kerülheti el a figyelmünket
Az ajánlott napi 30-40 g rost elfogyasztását csak úgy érhetjük el, ha étrendünk minden nap tartalmaz gyümölcsöt, zöldségeket és teljes kiőrlésű gabonákat.
Mivel főzés és hőkezelés hatására a rostok vízfelvevő képessége csökken, ezért naponta együnk nyers zöldségeket is.
Bőséges folyadékbevitel nélkül a rostoknak ezek a jótékony hatásai nem tudnak érvényesülni, sőt székrekedést idézhetnek elő. Igyunk naponta minimum 2 liter folyadékot tiszta víz, frissen facsart gyümölcslevek, teák és levesek formájában!
Mivel a rostok a gyógyszerek felszívódását is ronthatják, ezért a gyógyszereket fél órával a rostdús táplálkozás előtt vagy két órával később kell bevenni.
Egyes betegségek emésztőrendszert kímélő diétája esetén viszont figyelni kell a rostbevitel mérséklésére, elsősorban a vízben nem oldódó rostokéra. Ilyen betegségek vagy állapotok például a gyomor- és nyombélfekély, a divertikulitisz (gyulladás), a gyulladásos bélbetegségek, a hasnyálmirigy-gyulladás, a májgyulladás, a szoptatás első hónapjai vagy a hasi műtétek utáni állapot.
Bajor Zsuzsa
dietetikus, egészségfejlesztő
Forrás: Ízek és érzések 2012. dec-jan. IV. évf
