A rostban dús ételek fogyasztása elősegíti szervezetünk harmónikus működését, amely szükséges ahhoz, hogy elkerüljük a betegségeket, illetve megőrizzük alakunkat. Emellett számos élettani előnye is van a helyes rostfogyasztásnak:
- Lassítja a szénhidrátok felszívódását, ezáltal megakadályozza a hirtelen vércukorszint emelkedést.
- Epesav megkötő tulajdonsága révén csökkenti a koleszterin- és triglicerid szintet.
- Segíti a bél megfelelő perisztaltikus mozgását, ezáltal elkerülhető a salakanyagok felhalmozódása.
- A béltartalom áthaladási idejét (tranzitidő) lerövidíti bélcsatornában, így a székrekedés kialakulása megelőzhető, valamint a káros anyagok is gyorsabban ürülnek ki a szervezetből.
- A bélben található elhalt bélhámsejteket „ledörzsölik”.
- A kutatások szerint összefüggés van a rost szegény táplálkozás és a vastagbéldaganat kialakulása között. Ugyanis a hosszú tranzitidő hozzásegíti az epesavakat, hogy karcinogén (daganatképző) vegyületekké alakuljanak.
- Az inulin prebiotikus hatásának köszönhetően, a jótékony baktériumok szaporodását segíti a bélben .
Ehhez azonban ajánlott naponta 30 – 40 g rost elfogyasztása, friss zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona formájában, bőséges (min. 2 liter) folyadékbevitel mellet, ellenkező esetben székrekedést idézhet elő az alacsony folyadék fogyasztás.
A rostok két csoportját különböztetjük meg:
- Vízben oldódó növényi rostok: pl.: pektinek, hemicellúlozok kisebb része (béta-glükán, inulin, növényi gumik, és nyálkák, illetve a keményítők.
- Vízben nem oldódó növényi rostok: Ide tartoznak a cellulóz, a hemicellulóz nagyobb része és a lignin.
Rostban gazdag nyersanyag pl. : a brokkoli,a karfiol,az édesburgonya,a kelbimbó,a sütőtök,a cékla,a gomba,a zeller,a répafélék,a káposzták, az alma,a körte, valamint a teljes kiőrlésű gabonák és azok lisztjei.
Forrás: Ízek és érzések 2012. dec-jan.IV. évf.
